legalább 3 litert egy nap. Nincs kedvem bohóckodni Petivel.
Anyukám napont többször végigsimizi a nyakamat és egyre aggodalmasabb arcot vág. Hallottam a multkor, azt mondta: "ez napról napra sokkal nagyobb lesz".
Szerintem a dudorokra gondolhat a nyakamon.
Nem szeretem , ha ilyen szomorú arcot vág, és félek rossz voltam. Igaz hogy nem érzem magam jól. Ha a hasamon fekszem valami nyomja a torkomat, ezért inkább elbujok.
Azért még mindig akkor érzem magam a legjobban, ha Manci anyumhoz bujhatok. Ő igazi nagyon jó Mami, Gazdik szerint"fát lehet vágni a hátán"
Na ezek az emberek milyen butaságokat beszélnek, félek is amikor előveszik a baltát, csak nem fognak igazi fát vágni az én Mamim hátán......
Valami jó is történik azért velem. Mindig nagyon szerettem a Gazdik ölében ücsörögni, vagy a lábukra feküdni. Ilyenkor nevetve azt szokták mondani, levakarhatatlan vagyok.
De azért ők megpróbálják, folyamatosan vakargatják a buksimat, vagy a pocakomat. Azért régen gyakran azt mondták, hogy oké , elég volt, mostmár tényleg mássz le rólam.
Mostanában sosem mondják, sőt ha nincs jó kedvem és inkább elbujok valahova, mindig gyorsan megkeresnek és az ölükbe vesznek.
Valahogy megváltoztak, nagyon sok falatot kapok nap közben, jó tudom, belecsempészk a gyógyszert, de én nem bánom. Alig várom, hogy elmuljon ez a nem tudom mi, ami velem van... és újra legyen kedvem játszani.
Azt hallottam, hamarosan megint visznek engem orvoshoz. Ők nagyon várják, már, azt mondják , ha ez igy folytatódik, nagy baj lesz.....
Vajon mire gondolnak? kezdek félni , igyekszem sokat bohóckodni, nehogy azt gondoják, tényleg rossz vagyok és jön az a "nagy baj"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése