ELBÚCSUZOM

A történetem végére értem. Több csatát megnyertem, de az utolsót elveszítettem.


Sajnos nem lettem jobban, vagyis volt néhány óra az első infuzió után, amikor kicsit jobban éreztem magam. Rohamom nem volt több, talán azért, mert Gazdik nagyon figyeltek arra, hogy pihenjek.
Szerda este, ujra nagyon rosszul éreztem magam, nem tudtam aludni és nagyon nehezen kaptam levegőt. Csütörtök reggel ujra bementünk a Doktor nénimhez, aki soron kívül ellátott engem. Sajnos a mellkasom tele volt folyadékkal, amit le kellett csapolni és azt mondták ettől valószínüleg sokkal jobban fogom érezni magam és tudok végre rendesen levegőt venni és aludni.
Az igazság az, hogy azt hiszem már nem akartam semmi mást csak aludni, nem akartam jobban lenni, csak azt akartam hogy legyen már vége... Már Gazdiktól is elhuztam magam. Sajnos nem lettem jobban , estére ujra nehezen kaptam levegőt. Hogy pontosan mi okozta ezt az egészet, azt sajnos nem tudom. Megvártam mig Gazdik elalszanak, éjjel 2ig simogatták a buksimat. Amikor mindenki elaludt, én is elaludtam, örökre.......

Nagyon köszönöm Szendi Eszter Doktor nénimnek, azt a boldog 8 hónapot, amit még adott nekem. Nála és az kollégáinál kedvesebb, hozzáértőbb orvosokkal, asszisztensekkel
még sohasem találkoztam.

Boldog kutyalány voltam, ne szomorkodjatok utánam. Várlak benneteket a Híd másik oldalán, mert hiszem hogy egyszer ujra, mindannyian együtt leszünk.....

Ujabb roham

Nem vagyok jól. Nincs kedvem enni, inni és gyenge vagyok nagyon. Azt hiszem , megint rossz vagyok. El is bújok és elfordulok, ha a Gazdik kedveskedni akarnak velem, pedig én nem akarok ilyen lenni, de csak fekszem és nézek magam elé. Próbálok jó lenni, de nem megy.
Már napok óta nem ettem, csak azt a néhány falatot, amit Gazdik kézből adnak nekem, de nektek elárulom nem esik jól, csak már nem akarok annyira rossz kutyalány lenni, hogy kedveskednek nekem én meg undok vagyok.

Délután ujra autóba raktak és elmentünk Tamás doktor bácsihoz, ugye ő az én doktor bácsim, aki tavaly megtalálta nálam a rákot. Ettől a kirándulástól kicsit jobb kedvem lett, picikét elfelejtettem, hogy nem vagyok jól. Kaptam erős vitamint, de sajnos nem tudott rajtam segiteni. Azt mondta, hogy a kemotherapia olyan komoly kezelés, hogy ő ebbe nem akar belefolyni.
Mikor hazaértünk, hivtuk a kezelő Doktor nénimet, aki azt mondta, ha egy-két nap alatt nem mulik el ez az állapot, akkor menjünk vissza az onkológiára.

Aztán megint történt valami.....
Egyszer csak kopogtak nálunk az ajtón, én futottam ugatni, ahogy szoktam és ujra elsötétült előttem a világ. Megint elájultam és csak arra emlékszem, hogy Gazdik simogatnak és nyugtatnak engem.
Ujra felhivtuk Doktor nénimet, aki azt mondta, hogy holnap reggel soron kivül menjünk be, ő arra gyanakszik, hogy valami baj van a szivemmel, pedig nem is futottam csak két métert.... Most nagyon gyenge vagyok és pihenek.

Hát ez most a helyzet, mindenki nagyon félt engem és én is félek......

Roham

Hello Pajtik

Jelentem jól vagyok, vagyis egészen ma délutánig, mondhatom jól voltam. Azóta kétszer kaptam kemót, ráknak szerencsére nyoma sincs.
A májam viszont rendetlenkedik. Kedvenc Doktor nénim még ultrahanggal is megnézte. Kaptam egy förtelmes izű gyógyszert, de ezt nem tudom kiköpni, mert por és Gazdik rászórják a kajámra. Narancs íze van, sokszor nem is eszem meg, Anyukám ilyenkor összeráncolja a homlokát és olyanokat mond, hogy jól hátsón kellene engem billenteni, mert olyan kajákat kapok, hogy más kutyus, repkedne a boldogságtól én meg csak finnyogok. Őzikét, meg szarvast, meg ilyen vadságokat kapok kizárólag, mert hogy még allergiás is lettem, mintha nem lenne elég nyavalyám mostanság.
Lényeg az hogy nagyon szépen javulnak az értékeim, azt mondják a förmedvény gyógyszertől.

Tegnap előtt voltam megint kezelésen és már megint nem az én kedves Doktor nénim volt, hanem egy másik Néni. Na jő Ő is azt mondta nekem, hogy Életke meg Cuki vagyok és igazából ő is nagyon nagyon aranyos volt
Viszont háromszor is meg kellett szurni a vénámat, mert olyan "viseletes" a sok szúrkálástól, hogy nagyon nehéz jó helyet találni. Még a szívemet is meghallgatta és azt mondta "zörög". Na ez már nekem megint magas, még jó hogy zörög, föleg mikor olyan izgatott vagyok, mint a rendelőben mindig....
A szivem miatt most másképp kaptam a gyógyszert, lassabban csöpögött, hogy ne terheljen engem olyan nagyon.

href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcp6ljWKSpWi6P-BqzQMPVxll_mHNoDdUNsOwUU06blBQLNUrqFSVUtLbWkZBW5Ubkf-rNxwwwPLcqFAOJJkGZAwtc9XIVtTZu2d7L4ubpI_thfJqNYs3D90TeNuqawTn1VTtYcg5Yq2lC/s1600/IMG_0663+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" >

Itt már kissé unom és akarok aludniiii

Ez már amugy nem fáj

Közel 4 óra után végre elindultunk haza. Jaj nagyon szeretek autózni, imádom nézni, ahogy futnak a fák és hazafelé már nem is ugrálok annyit, kivéve ha óriási nagy autót látok, azt még mindig komolyan megmorgom.


Aztán ma történt valami......
Éppen Peti apuval és Manci mamival veszekedtünk a szomszédban lakó kutyákkal és ahogy szaladtam a füben, egyszer csak rosszul lettem. Nem tudom mi történt, de Gazdik azt mondták rohamom volt. Elájultam és állitólag rángatózott az egés testem. Amikor kinyitottam a szemem , mindenki ott térdelt mellettem és nagyon meg volta ijedve. Szerencsére csak fél percig tartott, de nekem még sohasem volt ilyenem.
Gazdi anyum rögtön irt üzenetet a Doktor nénimnek és tanácsot kért, hogy mit csináljanak. Doktor néni azt mondta, ha nem javulok és még lesz roham , vagy levertnek tünök, akkor holnap feltétlenül menjünk megvizsgáltatni.
Utána még kétszer elgyengültem, amikor szaladni akartam, de Gazdik felkaptak az ölükbe , bevittek a kanapére és bebugyoláltak.Szerencsére többször nem ájultam el.
Peti kutyaapum nagyon okos. Azonnal észrevette, hogy valami baj van, és sirt értem. Azóta el sem mozdul mellőlem, vigyáz rám.

Most pihenek és olyan gyengének érzem magam, de Gazdik azt mondják erős kutyalány vagyok és nem lesz semmi baj.
Hát ez a helyzet most velem, drukkoljatok nekem. Pacsi nektek