2019. április 12., péntek

ELBÚCSUZOM

A történetem végére értem. Több csatát megnyertem, de az utolsót elveszítettem.


Sajnos nem lettem jobban, vagyis volt néhány óra az első infuzió után, amikor kicsit jobban éreztem magam. Rohamom nem volt több, talán azért, mert Gazdik nagyon figyeltek arra, hogy pihenjek.
Szerda este, ujra nagyon rosszul éreztem magam, nem tudtam aludni és nagyon nehezen kaptam levegőt. Csütörtök reggel ujra bementünk a Doktor nénimhez, aki soron kívül ellátott engem. Sajnos a mellkasom tele volt folyadékkal, amit le kellett csapolni és azt mondták ettől valószínüleg sokkal jobban fogom érezni magam és tudok végre rendesen levegőt venni és aludni.
Az igazság az, hogy azt hiszem már nem akartam semmi mást csak aludni, nem akartam jobban lenni, csak azt akartam hogy legyen már vége... Már Gazdiktól is elhuztam magam. Sajnos nem lettem jobban , estére ujra nehezen kaptam levegőt. Hogy pontosan mi okozta ezt az egészet, azt sajnos nem tudom. Megvártam mig Gazdik elalszanak, éjjel 2ig simogatták a buksimat. Amikor mindenki elaludt, én is elaludtam, örökre.......

Nagyon köszönöm Szendi Eszter Doktor nénimnek, azt a boldog 8 hónapot, amit még adott nekem. Nála és az kollégáinál kedvesebb, hozzáértőbb orvosokkal, asszisztensekkel
még sohasem találkoztam.

Boldog kutyalány voltam, ne szomorkodjatok utánam. Várlak benneteket a Híd másik oldalán, mert hiszem hogy egyszer ujra, mindannyian együtt leszünk.....




2019. április 8., hétfő

Ujabb roham

Nem vagyok jól. Nincs kedvem enni, inni és gyenge vagyok nagyon. Azt hiszem , megint rossz vagyok. El is bújok és elfordulok, ha a Gazdik kedveskedni akarnak velem, pedig én nem akarok ilyen lenni, de csak fekszem és nézek magam elé. Próbálok jó lenni, de nem megy.
Már napok óta nem ettem, csak azt a néhány falatot, amit Gazdik kézből adnak nekem, de nektek elárulom nem esik jól, csak már nem akarok annyira rossz kutyalány lenni, hogy kedveskednek nekem én meg undok vagyok.

Délután ujra autóba raktak és elmentünk Tamás doktor bácsihoz, ugye ő az én doktor bácsim, aki tavaly megtalálta nálam a rákot. Ettől a kirándulástól kicsit jobb kedvem lett, picikét elfelejtettem, hogy nem vagyok jól. Kaptam erős vitamint, de sajnos nem tudott rajtam segiteni. Azt mondta, hogy a kemotherapia olyan komoly kezelés, hogy ő ebbe nem akar belefolyni.
Mikor hazaértünk, hivtuk a kezelő Doktor nénimet, aki azt mondta, ha egy-két nap alatt nem mulik el ez az állapot, akkor menjünk vissza az onkológiára.

Aztán megint történt valami.....
Egyszer csak kopogtak nálunk az ajtón, én futottam ugatni, ahogy szoktam és ujra elsötétült előttem a világ. Megint elájultam és csak arra emlékszem, hogy Gazdik simogatnak és nyugtatnak engem.
Ujra felhivtuk Doktor nénimet, aki azt mondta, hogy holnap reggel soron kivül menjünk be, ő arra gyanakszik, hogy valami baj van a szivemmel, pedig nem is futottam csak két métert.... Most nagyon gyenge vagyok és pihenek.

Hát ez most a helyzet, mindenki nagyon félt engem és én is félek......

2019. április 7., vasárnap

Roham

Hello Pajtik

Jelentem jól vagyok, vagyis egészen ma délutánig, mondhatom jól voltam. Azóta kétszer kaptam kemót, ráknak szerencsére nyoma sincs.
A májam viszont rendetlenkedik. Kedvenc Doktor nénim még ultrahanggal is megnézte. Kaptam egy förtelmes izű gyógyszert, de ezt nem tudom kiköpni, mert por és Gazdik rászórják a kajámra. Narancs íze van, sokszor nem is eszem meg, Anyukám ilyenkor összeráncolja a homlokát és olyanokat mond, hogy jól hátsón kellene engem billenteni, mert olyan kajákat kapok, hogy más kutyus, repkedne a boldogságtól én meg csak finnyogok. Őzikét, meg szarvast, meg ilyen vadságokat kapok kizárólag, mert hogy még allergiás is lettem, mintha nem lenne elég nyavalyám mostanság.
Lényeg az hogy nagyon szépen javulnak az értékeim, azt mondják a förmedvény gyógyszertől.

Tegnap előtt voltam megint kezelésen és már megint nem az én kedves Doktor nénim volt, hanem egy másik Néni. Na jő Ő is azt mondta nekem, hogy Életke meg Cuki vagyok és igazából ő is nagyon nagyon aranyos volt
Viszont háromszor is meg kellett szurni a vénámat, mert olyan "viseletes" a sok szúrkálástól, hogy nagyon nehéz jó helyet találni. Még a szívemet is meghallgatta és azt mondta "zörög". Na ez már nekem megint magas, még jó hogy zörög, föleg mikor olyan izgatott vagyok, mint a rendelőben mindig....
A szivem miatt most másképp kaptam a gyógyszert, lassabban csöpögött, hogy ne terheljen engem olyan nagyon.

href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcp6ljWKSpWi6P-BqzQMPVxll_mHNoDdUNsOwUU06blBQLNUrqFSVUtLbWkZBW5Ubkf-rNxwwwPLcqFAOJJkGZAwtc9XIVtTZu2d7L4ubpI_thfJqNYs3D90TeNuqawTn1VTtYcg5Yq2lC/s1600/IMG_0663+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" >

Itt már kissé unom és akarok aludniiii
Ez már amugy nem fáj

Közel 4 óra után végre elindultunk haza. Jaj nagyon szeretek autózni, imádom nézni, ahogy futnak a fák és hazafelé már nem is ugrálok annyit, kivéve ha óriási nagy autót látok, azt még mindig komolyan megmorgom.


Aztán ma történt valami......
Éppen Peti apuval és Manci mamival veszekedtünk a szomszédban lakó kutyákkal és ahogy szaladtam a füben, egyszer csak rosszul lettem. Nem tudom mi történt, de Gazdik azt mondták rohamom volt. Elájultam és állitólag rángatózott az egés testem. Amikor kinyitottam a szemem , mindenki ott térdelt mellettem és nagyon meg volta ijedve. Szerencsére csak fél percig tartott, de nekem még sohasem volt ilyenem.
Gazdi anyum rögtön irt üzenetet a Doktor nénimnek és tanácsot kért, hogy mit csináljanak. Doktor néni azt mondta, ha nem javulok és még lesz roham , vagy levertnek tünök, akkor holnap feltétlenül menjünk megvizsgáltatni.
Utána még kétszer elgyengültem, amikor szaladni akartam, de Gazdik felkaptak az ölükbe , bevittek a kanapére és bebugyoláltak.Szerencsére többször nem ájultam el.
Peti kutyaapum nagyon okos. Azonnal észrevette, hogy valami baj van, és sirt értem. Azóta el sem mozdul mellőlem, vigyáz rám.

Most pihenek és olyan gyengének érzem magam, de Gazdik azt mondják erős kutyalány vagyok és nem lesz semmi baj.
Hát ez a helyzet most velem, drukkoljatok nekem. Pacsi nektek


2019. január 5., szombat

Minden nap ajándék...

Régen jelentkeztem.
Alapvetően jól vagyok, leszámitva, hogy , foltokban kihullott a szőröm,bár Gazdik szerint igy is gyönyörű vagyok.





Ami kicsit aggasztja a kétlábuakat, hogy nagyon nem jó az étvágyam és rengeteg vizet iszom.

Voltunk ujra kemón, ahol egy másik doktor néni is megvizsgált, mert csunya sebes lett a pofim a ráncaimban. Allergia, na meg némi gombás fertőzés, nehogymá' jól érezzem magam. Kaptam csodakendőt, amivel naponta áttörlik a pofimat... na ezt nagyon utálom. Mikor meglátom Kisgazdim kezében, már dobom is hanyatt magam, hogy lássák jó voltam és hátha megúszom..... persze nem értik és csak törölgetnek azzal a büdös gyógyszeres izével.
Ráadásul azok a cseppek, amiket próbálnak belecsempészni jobbnál jobb falatokba, hát attól még a szőr is feláll a hátamon. Nem is eszem meg, vagy ha igen legtöbbször ki is hányom.

Képzeljétek rámadták a "Darázsruhát", amit Gazdim kötött, még régen az anyukámnak. Szerintük jó meleg, meg csinos is, szerintem meg bohócot csinálnak belőlem


Amugy szerintem csodabogár vagyok. Azért gondolom ezt, mert doktor néni mindig kissé kétkedve fogad, mintha nem is akarná elhinni, hogy ilyen jól vagyok. Az utolsó kemó , na az nagyon unalmas volt. Nem a szokásos zugó gép adagolta nekem a gyógyszert, hanem lassan csöpögött valami tasakból. Én igazán kulturált kutyalányként viselkedem, mert ugye volt gyerekszobám, na de ez a cső, ami a lábimba volt kötve, folyton megtört, pedig szinte meg sem mozdultam. A végén már Gazdianyum szólt, hogy csináljanak valamit, mert olyan lassu, hogy itt fogunk aludni. Akkor végre állitottak rajta és közel két óra után haza indulhattunk.

Érdekes volt, mert Kisgazdim nem tudott velünk jönni és hogy nehogy Gazdianyu ölébe másszak vezetés közben, kikötötték a pórázomat. Értitek! Engem kikötöttek! Legalább öt percig vérig is voltam sértődveB

Hamarosan újra jelentkezem, Pajtik vigyázzatok magatokra és örüljetek minden napnak, amit egészségben tölthettek el. Boldog Új Évet



2018. november 18., vasárnap

...és újra khemo

Pénteken újra voltunk doktor néninél. Már nagyon rutinos vagyok, jó még azért fesztiválozok a kocsiban, mert kicsit izgatott vagyok
Most kicsit többet kellett várnunk, mert volt előttünk egy öreg labi kutyus , aki elég sokáig volt bent. Szokásos avérvétel, 20 perc várakozás,
majd bekötötték a lábimba a csövet, én meg aludtam egy jót.
A

Kezelés után beszélgettünk a doktor nénivel, azt mondta rendben vagyok, csak a májammal van valami kicsi bibi. Azt mondta Gazdiknak, vegyenek nekem májcseppet. Valószinüleg a rengeteg steroid miatt van, amit szedtem.

Gazdianyum megkérdezte, mégis mire számithatunk és meddig kell kapnom ezt a kezelést. Azt mondták, sajnos az a tapasztalat, hogy a kezelés abbahagyása után, a betegség 6 hónapon belül kiújul. Ez kb. 97 százalékban igy szokott történni. Ettől gazdik megint kicsit szomorúak lettek, majd azt mondták, tuti én a 3 %-ba fogok tartozni.

3 hét nyugalom következik, majd jelentkezem Pajtikáim

2018. november 15., csütörtök

Jól vagyok

Sziasztok Pajtik!
Gondoltam hírt adok magaról, mert már elég régen jelentkeztem.
A legfontosabb, teljesen jól vagyok. Azóta voltunk ujabb kemotherápián, mert azt mondta a doktor néni, sajnos erre még egy jóideig szükségem lesz, de az eredményeim teljesen negativak, a vérem is teljesen tiszta.

Kicsit ellustultam ugyan, mivel szinte egész nap bent vagyunk a lakásban, sajnos kint már nincs jó idő. Gazdik továbbra is szeretgetnek rengeteget, el is vagyok kényeztetve szerintük... bár én szerintem még ennél sokkal többet is lehetne engem babusgatni.

Azt sem értem, miért mondják rám hogy mindenlébenkanál, meg kunyeravera vagyok . Jó kunyerálni szoktam, bár tudom hogy ezért haragszanak rám,, de olyan finom illatok jönnek az asztalról, mikor a kétlábuak esznek, de sajnos nagyon irigyek. Csunyán néznek ha sirdogálok, hogy én is kérek és néha még rám is mordulnak, hogy asztaltól NEM.
De Gazdiapum mindig ad pár falatot, csak ezt nem szabad elárulni. Ha pedig itt van nálunk a Mama azt nagyon szeretem, neki hiába mondják, hogy ne etetgessen engem az asztalnál, bólogat nagyokat és dugiba ad nekem néhány falatot.

Képzeljétek már gyógyszert sem kell szednem, csak azt a szörnyű K9 nevű valamit, de ha ettől jobb kedvük van, nagy duzzogva megeszem.

Holnap reggel ujra megyünk a doktor nénihez, megint vért fognak venni tőlem /nagyon uuuuutálom/ és megint kapok kemot, de hát ha muszáj és ez kell hozzá, hogy egészséges maradjak, egye kutya....